Kukkónia kincsei: a Duna ártere és a Duna-ártéri Természetvédelmi Területek

A Duna bal partján Pozsonytól Csallóközaranyosig, az utóbbihoz tartozó Nagyléli-szigetig húzódnak a Duna ártéri erdői, lápos, mocsaras vidékei, s alkotják a Duna árterének védett területeit.

Kukkónia kincsei: a Duna ártere és a Duna-ártéri Természetvédelmi Területek

Ez a tájegység ritka, védett madárvilágáról híres. 1993-ban a csallóközi mocsárvilágot Ramsari területté nyilvánították, ami nemzetközi rangot biztosít számára, 1998-ban pedig Szlovákia egyik szigorúan védett tájegységévé vált. 

A bősi vízi erőmű felépítése mélyrehatóan megzavarta az addig érintetlen Duna mente biológiai egységét. Ettől az időtől kezdve a Duna mente öt kisebb, önálló tájegységre tagolódik.

Első két szakasza Pozsony tágabb környékén található. Ez a két jelentős tájrész van a legnagyobb veszélyben, mivel a nagyváros közvetlen közelében terül el. A tájegység harmadik szakasza a legnagyobb, legkiterjedtebb – a Duna és környékének szövevényes ágvizei, valamint a vízi erőmű Doborgaz és Szap között húzódó feltöltő csatornája alkotja.  A negyedik szakasz Szap községtől Kolozsnémáig terjed, és a Duna folyó- és állóvizű ágvizeit, valamint az ártéri erdőket foglalja magába. Az ötödik, legkeletibb szakasz Nagykeszitől Csallóközaranyosig húzódik. Itt található a nagyléli ágvíz és a hasonnevű sziget, ahol még érintetlen nedves rétségek, morotvák és ártéri erdők találhatók.

Ez utóbbi tájegységrész legjelentősebb területe a Csicsói-holtág és környéke, amely immár ötven éve természetvédelmi terület. Ismertebb neve a Lion-tó – ez a népi elnevezés egy francia katonától származik, aki a múlt század első felében a holtág partján álló kunyhóban lakott.

A Csicsói-holtág a Duna szlovákiai szakaszának legnagyobb holtága, amely 1899-ben keletkezett az árvízvédelmi töltés átvágásával. A holtág és környéke a védett területtel együtt 134 hektárt tesz ki, ebből 76,5 hektárnyi a vízfelület. A holtág legnagyobb vízmélysége 7,5 m. A tájegység jelentőségét rendkívül gazdag növény- és állatvilága, valamint a pompás természeti környezet adja. Hihetetlenül sok ritka és szigorúan védett növény és állat él a vidéken. A Lion-tavat sűrű, helyenként áthatolhatatlan ártéri erdőség veszi körül. A tájegység szélén és a holtág sekélyes részein sűrű nádasok húzódnak, élőhelyet biztosítva számos madárfajnak. Hihetetlenül sok, mintegy 107 faj él a vidéken, elsősorban vízimadarak – gémek, szárcsák, vadkacsák, nádirigók, valamint erdei madarak – fülemüle, fekete harkály, nádiposzáta, feketerigó. A holtágban élő halak közöl elsősorban a vadpontyot, a mocsárban élők közül az endemikus lápi pócot kell megemlíteni.

A természetvédelmi területet csak gyalogszerrel és a kijelölt tanösvényeken szabad látogatni, amelyek hossza 6 km 12 pihenőhellyel A Duna mentén az árvízvédelmi töltésen, a védett terület déli oldalán kerékpárút vezet.

A madarak költési időszakában (március 1-től július 15-ig) a természetvédelmi terület látogatása tilos.  

Rétisasok szigete

A dunai ligeterdőknek ez a területe 1994 óta Nemzeti Természetvédelmi Terület. A bősi vízi erőmű alvízcsatornája, a Nagy-Duna és az egyik bősi ágvíz zárja körül. Ezen a rendszeresen elöntött ártéri szigeten sok ritka madár- és növényfaj él, többek között itt van a rétisas fészkelőhelye is. Nemrég még úgy látszott, eltűnik a szigetről ez a pompás, hatalmas termetű ragadozó. Hosszabb idő után azonban egy rétisaspár újra fészket rakott a szigeten.

A Duna-ártéri Természetvédelmi Területen még egy figyelemre méltó védett terület található – a Nagyléli-sziget Csallóközaranyos határában. A szlovákiai Duna-szakaszon ez az utolsó nagy Duna-sziget, területe 250 hektár. Erdőinek legépebb részét 1974-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A Nagyléli-sziget erdeinek, mocsarainak, láprétjeinek állat- és növényvilága ma már egyedülálló, és szépségeivel nagyszámú látogatót vonz a szigetre.
 

(kukkonia.sk)