A tőkési Duna-ág

A tőkési Duna-ág (közismert nevén Tőkési-ág) a Kis-Duna jobb oldali ágvize. 

A tőkési Duna-ág

Felső szakasza meg-megtörik, néhol a föld alatt folytatja útját, máshol kis tavakat alkot vagy a talajt nedvesíti, s ezeken a területeken dús növényzetnek ad otthont. A Tőkési-ágnak nincs forrása, a talajból tör elő Patonyrét határában, ezért vize áttetszően tiszta. Folyó formáját Csótfánál nyeri el, mélysége néhány centimétertől 5 m-ig terjed. Szlovákiában nincs is még egy ilyen tiszta vizű folyóvíz.

Maga a víz és egész környéke természetvédelmi övezet, 1993 óta a Nemzeti Természetvédelmi Terület része. A Tőkési-ág számos védett állat- és növényfaj élőhelye. Megtalálható itt többek közt a vöröshasú unka, a vidra, bütykös hattyú, szürke gém, eurázsiai szárcsa, fehér gólya, törpe gém, darázsölyv, jégmadár – hozzávetőleg 80 madárfaj. Közülük 70 ezen a területen is fészkel. A kutatások 102 rovarfaj képviselőit fedezték fel ezen a területen, amelyek közül a bogarak osztályába tartozó, Dorytomus nevű rovar teljesen új, a rendszertanban még nem szereplő faj.

A folyóvíz partjain előforduló fafélék is nagy gazdagságot mutatnak, közülük is gyakori a fekete nyár, fehér nyár, törékeny fűz, fehér fűz, magas kőris, mézgás éger. A cserjék közül a csíkos kecskerágó, a kúszónövények közül az erdei iszalag és a borostyán jelenik meg, a vízinövények közül a vízi lófark, fehér tündérrózsa, sárga vízitök, kanadai átokhínár, gyűrűs süllőhínár, széleslevelű gyékény fordul elő leggyakrabban.

(kukkonia.sk)