200 eurós gyereksegély – sokkal több gyerek vagy inkább probléma?

2021. május 17. - 10:05 | Belföld

Az nem úgy működik, hogy a négyszeresére emelt gyereksegély után négyszer több gyerek fog születni vagy a negyedével megemelt áfából negyedével több adóbevétel folyik be…

200 eurós gyereksegély – sokkal több gyerek vagy inkább probléma?

Matovič pénzügyminiszterként ugyanúgy viselkedik, mint kormányfőként: megint előállt egy világmegváltó tervvel, ahol egy bonyolult problémát akar egyetlen húzással megoldani. Most 200 euróra növelné a gyereksegélyt, támogatva ezzel a családokat, emelve a születések számát orvosolandó a népesedési gondokat, és minden valószínűséggel egy kis népszerűségnövekedés sem jönne rosszul neki meg a pártjának. Mindezt úgy próbálja összehozni, hogy újra beállt a „Ki mer többet ígérni és nagyobbat mondani” versenybe. Nézzük, mit érhet el reálisan.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint a termékenység jelentős és tartósan fennmaradó növelését aligha. Az újabban már gyermekenként 100 eurósra tervezett családi pótlék a jelenleginek kb. négyszerese, de a dolgok nem úgy működnek, hogy ennek hatására négyszeresére ugrik a termékenység. Ha ez így lenne, akkor az egy nőre jutó átlagos gyerekszámban Szlovákia megelőzné Nigériát meg Szomáliát is… Sőt, még csak az sem biztos, hogy egyáltalán lenne valami komolyabb elmozdulás a születésszámokban. A világban nem létezik olyan példa, hogy egyetlen pénzbeli segély drasztikus megemelése érdemben változtatott volna a demográfiai mutatókon. Nem mellékesen, világszerte a legszegényebb országokban a legmagasabbak a születési ráták és nem ott a, ahol a legnagyobb összegű segélyeket adják.

A gyermekes családok nagyobb támogatása nyilván megvalósulna, csakhogy túlnyomórészt a gyermekes családok pénzéből. Ez ugyanannak az éremnek a két oldala. A kérdés csak az, hogy rögtön a bevezetéstől vagy csak később, a jövőben hajtanák be tőlük ezt a pénzt. Eredetileg Matovič a fő áfakulcs 25 százalékra emelését lengette be, hogy előteremtsék a pénzt a nagy ígéretére, később gyorsan visszakozott és már lehetségesnek nevezte, hogy a hiány kárára, értsd hitelből fizessék az egészet. Az első esetben azonnal a fogyasztók állnák a cechet, mivel a legtöbb termék és szolgáltatás megdrágulna, a másodikban meg a jövőbeli adófizetőkön hajtanák be a költségeket (persze kamatostól). A 25 %-os áfa (DPH) a második legmagasabb lenne az Európai Unióban és félő, hogy nem növelné arányosan a bevételeket. Több lehetne az adókerülés, még élénkebb a bevásárló-turizmus. A költségvetési hiány meg az államadósság már így is minden rekordot megdöntött, nem lenne bölcs dolog még jobban eladósodni sem.

Ami a nagyobb népszerűséget illeti, az sem biztos. Félő, hogy a magasabb pénzügyi juttatások egyedül a legszegényebbek körében, különösen a szegregált roma közösségekben emelhetnének valamicskét a termékenységen. Ez inkább a szélsőségesek malmára hajtaná a vizet, és nem az OĽaNO támogatóinak számát növelné. Már csak az a tény, hogy egy négy gyermekes család, ahol egyik szülő sem dolgozik, már a 100 euróra megemelt gyereksegéllyel is havi 800 – 1000 euró körüli jövedelemre tudna szert tenni, felháboríthat és a szélsőségek felé vihet sok szavazót. Emellett csökkentheti a nők foglalkoztatottságát is.

Ráadásul pont ott növelheti meg a születésszámot, ahol a legkisebb esély van arra, hogy a jövőben (20-25 év múlva!) dolgozó és adófizető emberek váljanak a születendő gyerekekből.

Mert ugye aki soha vagy csak nagyon ritkán látta munkába menni a szüleit, abból jóval kisebb eséllyel válik dolgozó, adófizető állampolgár. Másrészt a leggazdagabbak is megkapnák az emelt összegeket, akiknek semmi szükségük rá, Boris Kollár például összesen1100 vagy 2200 euróra számíthatna havonta a gyerekei után a juttatás nagyságától függően! Ez az abszurd példa is mutatja az ilyen intézkedések káros voltát.

A Magyar Fórum a fenti okokból nem tudja támogatni az ilyen populista átgondolatlan húzásokat, amikre nincs fedezet. Sem az áfa, sem az államadósság további jelentős emelése nem elfogadható számunkra. Ellenben programunkban ott van a járulékmentes alap bevezetése, ez a legnagyobb arányban azoknál a dolgozóknál emelné meg a nettó bért, ahol erre a legnagyobb szükség van: az alacsonyabb keresetűeknél, de minden dolgozón segítene. És a nem dolgozókat is munkavállalásra motiválná. Ahelyett, hogy segélyekkel tömjük őket. Az áfát nem emelni kell, hanem a beszedését hatékonyabbá tenni, vagyis visszaszorítani az iparági méretű csalásokat.

Végül, látni kell, hogy Matovič viselkedése kódolja a további konfliktusokat a kormányon belül. Megint a hasára ütve kitalált egy bombasztikus dolgot, amit nem konzultált a szakértőkkel, és amit a koalíciós partnerek meg a kormánytagok a hírekből tudnak meg. És amit minden felelősségteljes politikusnak el kell utasítani. Mintha továbbra is a saját kormánya szétverésén munkálkodna. Arról nem is beszélve, hogy egy pénzügyminiszternek az lenne a dolga, hogy őrködjön az államkasszán és ne engedje elszaladni a kiadásokat, ehelyett ő nekiáll egy újabb hatalmas rést ütni a költségvetés amúgy is reménytelenül süllyedő hajóján. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy lássuk, ennek nem lesz jó vége.

Gál Zsolt

A Pozsonyi Comenius Egyetem tanára, a Magyar Fórum alelnöke


(PR-cikk)