Egy éves a csilizközi piac — gyere busszal

2019. június 21. - 08:53 | Régió

Eltelt egy esztendő azóta, hogy a Csilizközi Őstermelői Piac megnyitotta kapuit Csiliznyáradon. Mondhatjuk, hogy a régió egyik leglátogatottabb rendezvénye minden hónapban. Fújjuk hát el a gyertyát a képzeletbeli tortán és ünnepeljük együtt az első születésnapot szombaton.

Egyszer volt, hol nem volt, az üveghegyen is túl, ahol a kurta farkú malac már csak néhány helyen túr, a Csiliz patak partján, a platánfák alatt egy napsütötte meleg délelőtt összeröffent néhány helyi termelő. A király nem érkezett meg a fehér lovon, a herceg sem jött el, a hercegnő és a bárókisasszonyok is otthon maradtak. De nem is hiányoztak senkinek.

Így történt, hogy megszületett egy ötlet, ami hamarjában életre is kelt, s nem csak gondolat volt többé. A gondolatot tettek követték, és benépesült a placc. Mozgásba lendült valami, ami nem egy egyszeri esemény csupán. Következett a második, a harmadik… és immár el is telt egy esztendő. Móka, öröm, kacagás és megannyi üzenet. Ismét sikk lett vidékre járni, egyenesen a termelőtől biozöldséget vásárolni, saját háziállatot tartani, kézművesek portékáit a piacról hazavinni. És ami a tuti, kosárral a kezünkben természetet, környezetet védeni. Mindezt korra és nemre való tekintet nélkül. A piac, ahol eszmecserék folynak, barátok, ismerősök találkoznak és új barátságok szövődnek. Az idősek tapasztalatai gazdára találnak, ám a fiatalok talpraesettsége is látható és tapasztalható.

A Csilizköz felkerült a térképre, akik eddig azt sem tudták, hol van Csiliznyárad, mostanra biztosan az eszükbe vésték.

Bővül a kör, a környező falvakon túl más régiókból is érkeznek árusok. A vásárlókról pedig ne is beszéljünk, hiszen akár az országhatárt is képesek átlépni azért, hogy a piacra jöjjenek. Ha kell, akár kerékpárral.

Piaci buszjárat. Szükséges? Nézőpont kérdése. Egyszer úgyis megtelik. Mert ismét indul Dunaszerdahelyről és Nagymegyerről is járat, hogy elhozza a piacozni vágyókat Csiliznyáradra. A Piaci Hírnök? Szükséges? Határozottan: igen. Egyszer úgyis mind elfogy.

A piac nem csak hely többé, hanem életérzés, jövőkép és követendő példa.

Egyre több település érzi úgy, hogy igenis érdemes belevágni és a helyi termelőket ösztönözni, a régmúlt kétkezi munkáját visszahozni a jelenbe, a hétköznapjainkba. Kézművesek voltak, vannak és legyenek! A harmónia és az egyensúly a lényeg.

Ne legyen a piac egy pillanatnyi fellángolás, egy újabb rövidtávú nagykereseti lehetőség. Ne arról szóljon, ki a jobb, vagy ki a nagyobb. A minőség lenne a kulcs, a titok nyitja pedig a személyes kapcsolat.

Legyen az árunak szíve, az árusnak pedig lelke.

(PR-cikk)