Világi: Sok-sok olyan pillanat van, amikor környezettudatosabban tudnánk viselkedni, mégse úgy viselkedünk
Csütörtökön tartották a Zöld Kukkónia Konferenciát a dunaszerdahelyi MOL Arénában. Az eseményt Világi Oszkár nyitotta meg, azt megelőzően, a délelőtti órákban azonban még diákok hallgathatták meg az egyes ismeretterjesztő előadásokat.
A Kukkónia polgári társulás által szervezett eseményre ellátogattak a Szabó Gyula és a Vámbéry Ármin Alapiskola, valamint a Vámbéry gimi, illetve a Magángimnázium diákjai. A délelőtti előadók közt volt Petra Slezáková, a Zero Waste Slovakia kezdeményezés képviselője, aki a hulladékmentes, azaz a felelősségteljes és környezetbarát mindennapokról beszélt,valamint Paxián Erik hivatásos kertész is, aki a permakultúra nevű alternatív mezőgazdasági folyamatot mutatta be.
A diákok oktatójátékon, valamint a virtuális realitásban játszódó hulladékszelektáló versenyen is részt vehettek, utóbbit VR-szemüvegben teljesítették.
Kora délutáni folytatásában indult a konferencia „felnőtt” része, amit Világi Oszkár nyitott meg, aki beszédében hangsúlyozta, öt évvel ezelőtt indították útjára a Kukkónia projektet azzal a céllal, hogy megőrizzék a csallóközi régió értékeit. Kifejtette, két pillérre helyezték a projektet, ezek egyike a turizmus fejlesztése, a másik pedig az élelmiszeripar. „Már érzékelhető a turizmus erősödése a régióban, és ehhez a Kukkónia is hozzájárult. Segítette azt, amit szerettünk volna, hogy egyre több ember tudjon megélni a turizmusból, és hogy egyre több olyan ember érkezzen ide turistaként, aki korábban nem is tudta, hol van a Csallóköz” – fogalmazott.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor a 20. század második felének egyik tényére, a fogyasztás növekedésére, ami pedig a hulladék mennyiségének növekedését is magával hozta.
„Ezt a régiót, vidéket ezért kaptuk az előző generációtól, hogy megőrizzük, ne vegyük el az értékeit. Mi viszont ott tartunk, hogy feléljük ezeket az értékeket abban a hitben, hogy ez a kor ilyen. Nem, nem a kor ilyen, mi vagyunk ilyenek. A konferenciát azért hoztuk létre, hogy tudatosabbak legyünk. Én is ugyanolyan vétkes vagyok, mint mindenki más, hisz termelem a hulladékot, de ezen túl akarok lépni” – jegyezte meg.
Úgy látja, hogy a Kukkónia projekttel sikerül elérni, hogy a régió tudásbázisa együtt gondolkodjon és közösen cselekedjen. „Amikor Zöld Kukkóniáról beszélünk, akkor arról van szó, hogy továbbfejlesszük ezt a platformot, és ha ez sikerül, akkor el tudjuk érni azokat a célokat, amelyeket kitűztünk, hogy a Csallóközt megőrizzük annak, ami mindig is volt” – szögezte le.
Világi szerint el kell érnünk magunkban azt a képességet, hogy értékké váljon a környezetünk, mert akkor a viselkedésünk is meg fog változni.
Norbert Kurilla (Híd), a környezetvédelmi minisztérium államtitkára a tárca eredményeiről beszélt előadásában, mindenekelőtt arról, hogy ma Szlovákiában a hulladék közel két harmada a szemétlerakatokra kerül, éppen ezért vezették be a lerakatokra vonatkozó illetéket, amely fokozatosan növekszik azon települések számára, ahol a hulladékosztályozás nem javul, ellenben pénzügyileg is motiváltabbá teszik azokat, ahol javul.
Emlékeztetett a könnyű igelittáskák fizetőssé tételére is, amivel az általa említett statisztika szerint évi 450-ről 150-160-ra csökkent a személyenként használt táskák száma.
Norbert Kurilla
Közölte azt is, hogy egy európai irányelv szerint 2030-ra tíz százalékra kell csökkenteni a szemétlerakatokra szállított hulladék mennyiségét, ami jelenleg Szlovákiában csaknem 60%-ot tesz ki. Jelenleg a szemét mintegy 10%-a kerül hulladékégetőbe, amelyen keresztül áramot vagy hőt termelnek, ugyanakkor ezt az arányt is növelni kellene. Mint fogalmazott, tárgyalnak az Európai Bizottsággal arról, hogy a jövőben hulladékégetők létesítésére is igényelhető legyen támogatás.
Beszélt arról is, hogy Szlovákia a régióban az első, ahol visszaválthatóvá válnak a jövőben a PET palackok, illetve a fém italdobozok. Az erre vonatkozó törvény már 2020-ban hatályba lép, ám az üzletek teljes hálózatának átállása csak 2022-re várható.
Magasabb illetéket vezetnek be azokkal a gyártókkal szemben is, amelyek termékei újrahasznosítása nehéz vagy nem lehetséges. Kurilla szavai szerint ezt az intézkedést a hulladéktörvény jelenlegi módosításának tervezete már tartalmazza.
A konferencia további előadásokkal folytatódott, a szlovén Marinka Vovk a hulladékgazdálkodás sikertörténetéről adott elő, a horvát Stipe Petrina ugyancsak országa hatékony, környezetkímélő és fenntartható megoldásairól beszélt, az IBM képviseletében Veronika Kovalovská a nagyvállalati hulladékcsökkentésről és újrahasznosításról, Milan Chrenko, a Környezetpolitikai Intézet igazgatója pedig az önkormányzatok körforgásos gazdálkodásának támogatásáról adott elő.
(SzT)
